Futópad (szerelem)
Rögtön azzal kezdem a mondandómat, hogy következő kijelentésem és írásom miatt nem leszek népszerű, nem kevesen fognak eretneknek tartani és leszedik rólam a keresztvizet, ettől függetlenül, mégis leírom: SZERETEK FUTÓPADON FUTNI! 🙂
A futással való kapcsolatom nem volt mindig felhőtlen, sőt! Aztán valahogy úgy alakult, hogy a futópadnak köszönhetően, az évek alatt megszerettük egymást, elválaszthatatlanok lettünk, annak ellenére, hogy egyáltalán nem a gyors futók táborát erősítem, inkább a lassan, de biztosan elvet vallom (5.50-6.10 perc/km). Ehhez nagyban hozzájárul a veleszületett tachycardia-m is (normálisnál gyorsabb szívritmus), hiszen megnehezíti a gyorsulást, mert pillanatok alatt képes vagyok elérni a maximális közeli határt, ami egy-egy hosszabb verseny alkalmával gyakran jelent 3-4 órás intenzív terhelést is. Mindez szerencsére nem okoz semmiféle komolyabb problémát, de célszerű figyelni rá.
No, erről ennyit, most jöjjenek indokaim a futópad mellett. 🙂
- Meglehetősen fejlett a monotóniatűrésem, azaz simán lefutok egy félmaratont is a futópadon anélkül, hogy elunnám magam.
- Gyakran van úgy, hogy nincs kedvem kimenni emberek közé az utcára; tudom, erre való a terep, ott sokkal kevesebben járnak és futnak, azonban naná, hogy ide is tudok magyarázattal szolgálni: legkönnyebben kocsival vagy tömegközlekedéssel jutok el terepre, amihez nem mindig fűlik a fogam, valamint az időbeosztásom sem feltétlen teszi lehetővé. A futópad viszont mindig „lábnál” van a teremben, így csak felkapom a futócipőt, beállítom az aktuális kedvemhez illő zenét, és már jöhetnek is kilométerek.
- A futópadon nem befolyásolnak az időjárási körülmények. Amíg egy versenyen sosem okozott gondot sem hó, sem eső, sem sár, sem tikkasztó hőség, addig a mindennapi edzéseim során nehezen veszem rá magam, hogy nagy hidegben, erős szélben, esőben vagy tomboló napsütésben szaladgáljak az utakon.
- A futópadra mondhatjuk, hogy majdnem teljesen veszélytelen, hiszen, ha megfelelőek a beállítások, garantáltan nem esik bajom rajta.
- Rendkívül változatossá tehető az edzésprogram: lehet rajta intervallumot, fartleket, résztávot, hosszan tartó emelkedőt is szimulálni. Az én padomon, ami nem a legprofibb kategória, és a mellékelt fotón látható, 24 féle automata edzésprogram van. Ez sem kevés, de saját beállításokkal a végtelenségig variálható az edzés.
- Az aszfalton való futáshoz képest sokkal kíméletesebb az ízületeimhez. Igen, a futópadon is a lábamnak, tempómnak, célomnak megfelelő cipőben futok.
- A futópad egy tükrös ajtóval szemben helyezkedik el, így szinte folyamatosan látom magam futás közben, ami arra sarkall, hogy figyeljem a mozdulataimat, ha szükséges, változtassak a testtartásomon és/vagy a technikámon.
- A futópadon nem csak futni lehet, hanem különböző tempóban gyalogolni, emelkedőre állítva kocogni, vagy akár Power Cardio edzéstervet is végeztetni a kliensekkel. Személyes kedvencem a Core izomzat stabilizációja, melyhez szintén remekül használható a futópad. Lásd a videóban! 🙂
Tudom, nem győztelek meg arról, hogy milyen jó a futópad, nem is szándékom, viszont ígérem, hogy továbbra is gyakran fogok szabadban futni, amikor időm/hangulatom úgy akarja, és a versenyeket sem futópadra tervezték, tehát mindenképp kimozdulok. 😉
É.
U.i.: Nekem a szabadban és a padon futás olyan, mint az évszakok. Mindegyiket azért szeretem amilyen és mindegyikben van valami, amit nem. – by Reni ?
Szólj hozzá