A „gyógyító” légzés

Ha mélyebben lélegezünk, csökkenthetjük a légzésszámunkat, és ha naponta néhány percet tudatosan csak a ki- és belélegzett levegő áramlására koncentrálunk, megtapasztalhatjuk a légzés fizikailag és lelkileg is gyógyító, valamint élénkítő vagy épp ellazító hatását.

Normál esetben egy férfi percenként 16-18-at, egy nő 18-20-at lélegzik. Ha a percenkénti légzésszámot lecsökkentjük sokkal kevesebbre – nyolcra, négyre -, azaz ha tudatosan irányítani kezdjük légzésünket, számos kedvező élettani hatást figyelhetünk meg magunkon. Az elmúlt években a nyugati orvoslás is egyre több figyelmet fordít a különféle légzéstechnikákra, ugyanis a vizsgálatok szerint már napi tíz perc tudatos légzés jelentősen képes csökkenteni a feszültségszintet, energikusabbá tesz, ráadásul egyes krónikus betegségek tüneteit is enyhíti.

Smile Freedom and happiness woman on beach. She is enjoying serene ocean nature during travel holidays vacation outdoors. asian beautyAmikor nem figyelünk a légzésre, általában nem lélegzünk mélyen: lélegzetvétel közben a has alig mozog, csupán a mellkas középső része emelkedik. Amikor viszont elkezdünk tudatosan lélegezni (orron keresztül), a mély belégzésekkor a mellkas megemelkedésével párhuzamosan a köldök is kiemelkedik, míg a hosszú, elnyújtott kilégzésekkor a köldök befelé, a gerinc felé közelít, miközben a mellkas lesüllyed. Az emberek többsége azonban épp fordítva lélegzik: azaz belégzéskor beszívja a hasát. Ez a légzésminta különösen jellemző a sokat szorongókra, a dohányosokra, illetve az alakjukra különösen ügyelő nőkre. Ha valaki fordítva lélegzik, nem tudja teljes mértékben kihasználni a légzés gyógyító, feszültségcsökkentő hatását. Normál esetben ugyanis mély légzéskor a mellüreget és a hasüreget elválasztó rekeszizom lefelé nyomódik, ily módon a mellkas térfogata megnő. Ha valaki belégzéskor beszívja a hasát, a rekeszizma kevésbé tud lefelé nyomódni, így kevésbé nő a mellkas térfogata is, ami gyakran együtt jár a légzés mélységének csökkenésével is.

Stresszhelyzetben a légzésszámunk megnő, ha azonban tudatos, hosszú be- és kilégzésekkel a percenkénti légzésszámunkat csökkenteni tudjuk, a feszültségszint is csökkenni fog, és a nehéz helyzeteket képesek leszünk higgadtabban kezelni. Ha percenkénti légzésszámunkat sikerül nyolcra mérsékelni, szó szerint azt érezzük, hogy fellélegzünk a stresszből, ráadásul közben a hangulatunk, mentális állapotunk is megváltozik.

A hatás még erősebb, ha percenként csak négyet lélegzünk (ezt a legegyszerűbben úgy érhetjük el, hogy 5 másodpercig belélegzünk, 5 másodpercig bent tartjuk, 5 másodpercig pedig kifújjuk).

A légzés gyógyító hatásának titka, hogy míg a stressz a szimpatikus idegrendszert aktiválja és a stresszhormonok termelését serkenti, a lassú, mély légzés a megnyugvásáért felelős paraszimpatikus idegrendszert, valamint a hangulatszabályozásban szerepet játszó szerotonin hormon termelését aktiválja.

A hosszú, mély légzés után a váltott orrlyukú légzés a legelterjedtebb légzéstechnika. Már néhány perc után megtapasztalhatjuk testi-lelki harmonizáló hatását, továbbá enyhítheti a fejfájást, a migrént és az egyéb, stresszel kapcsolatos tüneteket. Először kezdjünk el a bal orrlyukon keresztül belélegezni, a jobbon pedig ki, majd néhány perc után fordítsuk meg a légzés irányát (az egyik kezünk ujjaival mindig zárjuk be azt az orrlyukat, amelyiket éppen nem használjuk). Tapasztalni fogjuk, hogy az egyik orrlyukon keresztül jobban megy majd a légzés – az, hogy éppen melyiken könnyebb, másfél-két óránként változik. A jógában ugyancsak elterjedt légzéstechnika, amikor perceken keresztül csak a jobb, vagy csak a bal orrlyukon keresztül lélegzünk mind be, mind ki. A bal orrlyukas légzés az ellazulást segíti, a jobb orrlyukon keresztüli ki- és belégzés viszont élénkítő hatású, segíti a koncentrációt.

légzés 2Egy másik egyszerű légzéstechnika a szakaszos légzés. Ilyenkor a belégzés és a kilégzés üteme meg is egyezhet (például 4, 8 vagy16 ütemben lélegzünk be, és ugyanennyi ütemben ki), de el is térhet. Ez utóbbi esetben például egy nagy belégzést 4, 8, 16 ütemű kilégzés követ. Ezt a légzéstechnikát például gyakran alkalmazzák atléták, akik az előttük álló feladatra az elnyújtott kilégzéssel hangolják rá magukat. Amikor eltérő ütemű szakaszos légzésnél a kilégzésen van a hangsúly (azaz több ütemben lélegzünk ki, mint be), a paraszimpatikus idegrendszer aktivitása fokozódik, szívverésünk lelassul, testünk lelazul. Ha a belégzés a hangsúlyos, inkább a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, és energikusabbnak, élénkebbnek fogjuk magunkat érezni.

Légzéssel a betegségek ellen is!

Azt, hogy a helyes légzést nem csak sportolóknak, jógázóknak érdemes elsajátítaniuk, a légzéssel kapcsolatos orvosi vizsgálatok is alátámasztják.

1.      A San Francisco-i Állami Egyetem kísérletében 20 résztvevőt kértek meg két légzéstípus gyakorlására. Az egyik csoport a hosszú, mély, hasi légzést gyakorolta (percenkénti légzésszámukat ötre csökkentették), a másik csoport tagjai váltott orrlyukú légzést folytattak. Mindkét csoport esetében a pulzusszám, valamint a résztvevők vérnyomása már tíz perc után mérhetően alacsonyabb volt.

2.      A Kaliforniai Egyetem kísérletébe kemoterápiában részesülő daganatos betegeket vontak be. A betegeknek négy légzési technikát tanítottak meg, amelyet naponta 10-15 percig kellett gyakorolniuk. A négy egyszerű technika a következő volt: a természetes légzés figyelése; hosszú, mély belégzés ugyanolyan hosszú, elnyújtott kilégzéssel; belégzést követően néhány másodpercig a légzés benntartása, majd erőteljes kilégzés; illetve váltott orrlyukú légzés. A kemoterápia alatt a légzéstechnikákat gyakorlók kevesebbet szorongtak, jobban aludtak, és kevesebb mellékhatástól szenvedtek. A beszámolók szerint minél több időt töltött valaki a légző-gyakorlatokkal, annál erősebbnek érezte magát a kemoterápia elviseléséhez.

légzés 33.      Konkrét betegségeknél is igazolták már a tudatos légzés előnyeit. Egy osztrák tanulmány szerint a rekeszizom edzése hosszú mély légzéssel, vagy gyors, intenzív légzéssel, jelentősen enyhítheti a reflux erősségét, és ezáltal csökkenhet a gyógyszeradag is.

4.      Egy másik tanulmány szerint a pánikbetegséggel küzdőknél a lassú légzésre koncentráló légzésterápia legalább olyan hatékony, mint a kognitív pszichoterápia.

5.      Egy görög tanulmány szerint az asztmás tünetek már 12 hét légzéstréning után jelentősen javulhatnak, sőt javulhat a betegek légzésfunkciója is.

 

Forrás: Southern University Method



Szólj hozzá



bootup Vitakid logo